Hosszas sunnyogás után, hétfőn a parlament megválasztotta a Nemzeti Emlékezet Bizottsága három tagját. Az öt tagú bizottság másik két tagjának egyikét az MTA elnöke, a másikat az igazságügyi miniszter delegálta. Megbízatásuk kilenc évre szól. A NEB elnöke államtitkári, a tagok helyettes államtitkári javadalmazásban részesülnek. A bizottság feladata többek között a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítése, illetve a hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő személyes adatainak közzététele.
Tehát nem lesznek teljesen nyilvános, bárki által kutatható ügynökakták. Egyébként nem ez az első kísérlet a múlt feltárására. Ott volt például a Kenedi-bizottság amit a kormány 2010-ben arra hivatkozva szüntetett meg, hogy már készül egy törvénytervezet amely nyilvánossá tenné az ügynöklistákat. Ez a törvény azóta sem született meg.
Azt csak remélni lehet, hogy a NEB többre jut mint a Kenedi-bizottság, az viszont biztos, hogy ezzel részben sikerült az LMP vitorlájából kifogni a szelet. Schiffer András még január végén is benyújtott egy törvényjavaslatot az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről, amit a NEB felállítása után vélhetően elutasít az országgyűlés.
