Népszavazó

A Mesterházy Attila által vezetett MSZP másodjára szenvedett csúfos választási vereséget. Ezek után felmerül a kérdés : 

Hosszas sunnyogás után, hétfőn a parlament megválasztotta a Nemzeti Emlékezet Bizottsága három tagját. Az öt tagú bizottság másik két tagjának egyikét az MTA elnöke, a másikat az igazságügyi miniszter delegálta. Megbízatásuk kilenc évre szól. A NEB elnöke államtitkári, a tagok helyettes államtitkári javadalmazásban részesülnek. A bizottság feladata többek között a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítése, illetve a hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő személyes adatainak közzététele. 

Tehát nem lesznek teljesen nyilvános, bárki által kutatható ügynökakták. Egyébként nem ez az első kísérlet a múlt feltárására. Ott volt például a Kenedi-bizottság amit a kormány 2010-ben arra hivatkozva szüntetett meg, hogy már készül egy törvénytervezet amely nyilvánossá tenné az ügynöklistákat. Ez a törvény azóta sem született meg.

Azt csak remélni lehet, hogy a NEB többre jut mint a Kenedi-bizottság, az viszont biztos, hogy ezzel részben sikerült az LMP vitorlájából kifogni a szelet. Schiffer András még január végén is benyújtott egy törvényjavaslatot az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről, amit a NEB felállítása után vélhetően elutasít az országgyűlés.

Azt csak az MSZP-székház takarítónője tudná megmondani, hogy hány üres öklözőzsíros tubus maradt hátra, illetve ki kinek helikopterezett éjszakába nyúlóan, mire hosszas vajúdás után megszületett az ellenzéki összefogás. 

Viszont azt tudjuk, hogy mivel ez új helyzetet teremtett, mérni szeretnénk. Méghozzá közvéleményt. Kérjük szavazzanak! Köszönjük.

Megköttetett Magyarország történetének egyik legnagyobb üzlete. Egyes vélemények szerint az ügyben nem volt kellő társadalmi egyeztetés, Illés Zoltán egyenesen népszavazást tartana a bővítésről. Feltéve ha ma is vállalja 2008-as véleményét. Mivel népszavazást azóta sem írtak ki, ne legyen a nevünk Népszavazó ha nem kérdezzük meg az önök véleményét.

Számos érvet sorolhatnánk az atomenergia, illetve a szerződéskötés mellett és ellen is egyaránt, de nem tesszük. Nem szeretnénk befolyásolni a véleményüket, megteszi ezt helyettünk például Orbán Viktor, ezzel a 2008-ban Losoncon elmondott beszédével.

A Kúria meghozta jogegységi határozatát a devizahiteles szerződések ügyében.

Hét kérdésből hatban hoztak most döntést :

1. Mivel az adós a kedvezőbb kamat miatt vette fel a devizahitelt, ezért neki kell viselni az árfolyamváltozás hatásait.

2. Nem színlelt szerződés, nem ütközik jó erkölcsbe, nem uzsoraszerződés és az árfolyamkockázat nem ütközik jogszabályba.

3. A bank köteles tájékoztatni az árfolyamváltozás és ezáltal a törlesztőrészlet változás lehetőségéről.

4. A bíróságoknak alapvetően a szerződés érvényben tartására kell törekedniük, amennyiben kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.

5. Amennyiben csak a szerződés valamely pontja érvénytelen, az nem jelenti automatikusan az egész szerződés érvénytelenségét.

6. Az egyoldalú szerződésmódosítás kérdéséről most nem döntött a Kúria, előbb megvárják az Európai Bíróság döntését. (ez kb. februárra várható)

7. A bírói szerződésmódosítások egyediek, nem alkalmasak a tömeges szerződésmódosításra.

Wellmann György, a polgári kollégium elnöke elmondta, hogy a bírák átérzik az adósok nehéz helyzetét, de csak a törvények figyelembevételével hozhatták meg a döntést.

Azóta az összes parlamenti párt megszólalt az ügyben többségük nemtetszésének adva hangot. Rogán Antal szerint a Kúria a bankok oldalára állt.

A kérdés adott.

Matolcsy György jegybankelnök szerint, az EU hibás gazdaságpolitikát folytatott, ezért csütörtökön lemondásra szólította fel Olli Rehnt, az EU pénzügyi és gazdasági biztosát. Ezen kívül felszólította a négy nagy hitelminősítőt, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat Magyarország felminősítéséről.

Pénteken a Bizottság szóvivőjétől megérkezett a válasz, e szerint Olli Rehnnek nem áll szándékában lemondani.

A döntést önökre bízzuk.

Napról napra tovább gyűrűzik, a Horváth András volt NAV dolgozó által kirobbantott áfacsalási botrány. Hétfőn az Átlátszón jelent meg egy újabb, volt NAV dolgozó (N. úr) levele, mely igazolni látszott Horváth András állításait.

Ehhez képest, szerdán Giró-Szász András kormányszóvivő, az MTI-nek szinte szóról szóra ugyanazt nyilatkozta mint Vámosi-Nagy Szabolcs volt APEH elnökhelyettes, kedden az Egyenes Beszédben. Szerintük elképzelhetetlen, hogy ilyen nagy ügyeket eltusolhattak volna, mivel a NAV-nál  legalább 15-20 embernek tudnia kellet volna erről, meg egyébként is, az egész csak egykori, sértett dolgozók nyilvános vádaskodása.

Azt már tudjuk, hogy a NAV által egy hétvége alatt lezavart vizsgálat, mindent rendben talált. Egyenlőre úgy néz ki, hogy parlamenti vizsgálóbizottság sem fog felállni az ügyben.

Viszont szerdán délután tartottak egy nem hivatalos parlamenti meghallgatást, melyen Horváth András többek között azt állította, hogy az "olajos" ügyek nem szűntek meg, csak átalakultak. Emellett N. úr újabb részleteket árult el a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságának megszüntetéséről. Szerinte a szervezetet 2010 óta tudatosan gyengítették, többek közt az ellenőrök létszámának csökkentésével. Véleménye szerint egy, a kormánytól független, adószakértőkből, adójogászokból álló szervezet tudná, a NAV ellenőrzési osztályát megfelelően átvilágítani.

A tisztánlátás az ügyben egyre nehezebb, erről kérdezzük most az önök véleményét.

Mint arról az Index is beszámolt, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén, több népszavazási kezdeményezést is elutasított. A kérdések többsége a deviza-, és forintkölcsön-ügyleteket, a pénzintézeti követeléseket, illetve a végrehajtást érintették, melyeket Szepessy Zsolt volt monoki polgármester által vezetett Összefogás Párt nyújtott be.

Üdvözlünk mindenkit. Hosszú bevezető helyett, csapjunk rögtön a közepébe. Azt gondoltuk, hogy öt hónappal a parlamenti választások előtt, nem lehet más az első szavazásra bocsátott kérdés, mint a pártok támogatottságára vonatkozó.

Természetesen nem reprezentatív felmérés, mégis lehetőséget ad a hozzávetőleges erőviszonyok megismerésére hónapról hónapra, mivel terveink szerint ezt a kérdést ismétlődően feltesszük minden hónap végén.