A Kúria meghozta jogegységi határozatát a devizahiteles szerződések ügyében.
Hét kérdésből hatban hoztak most döntést :
1. Mivel az adós a kedvezőbb kamat miatt vette fel a devizahitelt, ezért neki kell viselni az árfolyamváltozás hatásait.
2. Nem színlelt szerződés, nem ütközik jó erkölcsbe, nem uzsoraszerződés és az árfolyamkockázat nem ütközik jogszabályba.
3. A bank köteles tájékoztatni az árfolyamváltozás és ezáltal a törlesztőrészlet változás lehetőségéről.
4. A bíróságoknak alapvetően a szerződés érvényben tartására kell törekedniük, amennyiben kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
5. Amennyiben csak a szerződés valamely pontja érvénytelen, az nem jelenti automatikusan az egész szerződés érvénytelenségét.
6. Az egyoldalú szerződésmódosítás kérdéséről most nem döntött a Kúria, előbb megvárják az Európai Bíróság döntését. (ez kb. februárra várható)
7. A bírói szerződésmódosítások egyediek, nem alkalmasak a tömeges szerződésmódosításra.
Wellmann György, a polgári kollégium elnöke elmondta, hogy a bírák átérzik az adósok nehéz helyzetét, de csak a törvények figyelembevételével hozhatták meg a döntést.
Azóta az összes parlamenti párt megszólalt az ügyben többségük nemtetszésének adva hangot. Rogán Antal szerint a Kúria a bankok oldalára állt.
A kérdés adott.
